MOCSAI GÖRÖGKATOLIKUS HITTANÓRÁK!

Isten nagyon szeret minket. Errôl Jézus Krisztus nemcsak beszélt, hanem ezt viselkedésével meg is mutatta. Ahol valaki bajban volt, azt megsegítette.
 Az evangélista ezt írja róla: Körüljárt, jót tett. Az emberek is állították, hogy mindenkivel jót cselekedett. Mégis voltak ellenségei. Tôlük kérdezte meg egyszer: melyik jó cselekedetemért akartok elítélni engem? Sôt nyugodtan eléjük állt és megkérdezte: Ki mer engem bűnnel vádolni? Ilyenkor ellenségei szégyenkezve hallgattak el.
 Sok jót tett. Föltámasztotta a halottakat. Visszaadta ôket hozzátartozóiknak. Szüleik kérésére beteg gyermekeket gyógyított meg. Ahol megtudták, hogy jön, a betegeket az utcára vitték. Legalább ruhája szélét akarták érinteni. Akik érintették, azok meggyógyultak. Olyan embereknek is visszaadta egészségét, akik abban már nem is bíztak. Sôt egy szavával meggyógyított olyanokat, akiket ma sem tudunk meggyógyítani. Keresztelô János tanítványai a gyógyításokból ismerték fel Jézusban a Megváltót. Látták, hogy benne teljesednek a próféták jövendölései: A vakok látnak, a sánták járnak, a süketek hallanak.

Nemcsak a betegeket gyógyította meg, hanem megáldotta a gyerekeket is. Enni adott az éhezôknek, együtt örült a lakodalomban az örvendezôkkel. Együtt sírt a sírókkal és le is törölte jótetteivel az emberek könnyeit.
 A legnagyobb jót akkor tette, amikor a bűnöket bocsátotta meg. Sok gyógyítást azzal kezdett, vagy azzal fejezett be, hogy a beteg lelkét is meggyógyította, megtisztította bűneitôl. Isten gyermekévé fogadta.

 Nekem is segít, ha kérem. Megbocsátja bűneimet. Velem van mindig, örömömben, bánatomban. Mindig segítôkészen figyel rám. Gondomat viseli, mert nagyon szeret engem is.

72.) Mit tett Jézus az emberekkel?
Jézus Krisztus sok jót tett az emberekkel. Gyógyított, vigasztalt. Együtt örült minden emberrel.

73.) Mikor tette Jézus Krisztus a legnagyobb jót?
A legnagyobb jót akkor tette, amikor bűnöket bocsátott meg.

74.) Mit tesz velünk most is Jézus Krisztus?
Most is mindig velünk van. Segít, figyel ránk, vagyis gondunkat viseli.

A Megváltó egyik feladata volt a tanítás. Azért jött, hogy megmutassa tanításával az utat az Isten országába. Ezért Jézus Krisztus 30 éves korában tanítani indult.
 Elôször a Jordán folyóhoz ment, ahol Keresztelô János megkeresztelte. Azután tanítványokat választott. Három évig minden alkalmat felhasznált a tanításra. Hirdette az igét városokban, falvakban, a pusztában vagy a tenger partján. Tanított a templomban, vagy amikor vendégségbe hívták. Legtöbbször példabeszédekben tanított.
 Tanítását nagyon sokan hallgatták. Olyan meggyôzôen beszélt, hogy hittek neki és benne. A tanítványok, akik mindig vele voltak. Jézus tanítását leírták a négy evangéliumban. Evangélium görög szó, jelentése örömhír.

Mit tanított Jézus? Megtanította mit kell hinni. Megígérte és bemutatta az Isten országát. Szavaiból ismerjük meg a mennyei Atyát, akivel imádkozva tudunk beszélgetni.
 Tanításából tudjuk mit kell tenni. Hogyan kell teljesíteni Isten parancsait. Miként kell viselkedni a többi emberrel szemben. Elmondta, hogy csak az szereti igazán a jó Istent, aki Isten akarata szerint él.
 Megismertette velünk életünk célját, az igazi boldogságot. Tanításából tudjuk, hogy csak Isten segítségével érhetjük el célunkat. Hogy Isten mindenkit ingyen segít, mert nagyon szeret minket. Elôbb szeretett minket, mint mi ôt.

Elsô segítségét, életünk elsô kegyelmét a keresztségben és a bérmálásban kaptuk.
 Szavain kívül élete példájával is tanította az embereket. Minket Jézus Krisztus a pap bácsin keresztül tanít.

68.) Mit tanított Jézus Krisztus?
Megtanította mit kell hinni és mit kell tenni ahhoz, hogy Isten országába juthassunk.

69.) Miért jött el Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus azért jött el, hogy tanítsa az embereket.

70.) Mi Jézus Krisztus legfontosabb tanítása?
Jézus Krisztus legfontosabb tanítása ez: Isten szeret minket. Boldog életet akar ajándékozni nekünk. Cserébe azt kéri, hogy mi is szeressük egymást.

71.) Kiket tanított Jézus Krisztus?
Tanítványokat választott, de minden embert tanított.

Mária és jegyese József tudták, hogy Jézus Krisztus a Megváltó. Hogy Ô valóban Isten és így ki lehetne venni a törvény alól. Mégis mindent megtartottak amit a zsidó törvény elôírt.
 Amikor Jézus nyolc napos volt (január 1-én), izraelita szokás szerint nevet adtak neki. Az örömhír vételekor Gábor fôangyal azt mondta: Jézusnak fogod nevezni. Mária ebben is engedelmeskedett. Jézus zsidó név, jelentése szabadító, megváltó.
 Negyven napos korában (február 2-án) a jeruzsálemi templomba vitték, hogy bemutassák az Atyának.
 Olvassuk el ezt a két jelenetet szent Lukács evangéliumából. (2. fejezet 21-35. vers).

Még alig múlt egy éves, amikor Egyiptomba kellett menekülnie a szent családnak. Heródes a napkeleti bölcs királyoktól hallott a Megváltó születésérôl. Azt hitte, hogy földi király akar lenni a zsidók között. Ezért meg akarta öletni. Katonáival Betlehemben és annak egész környékén minden két évesnél fiatalabb fiúgyermeket megöletett. Errôl szent Máté evangéliumában olvashatunk. (2. fejezet 13-23. vers)
 Heródes halála után Názáretbe tértek vissza. Ott éppen úgy tanult, játszott, élt, mint a korabeli gyermekek. Késôbb gondviselôje mellett annak műhelyében dolgozott.

Tizenkét éves korában a törvény elôírása szerint ô is felzarándokolt Jeruzsálembe a húsvéti ünnepekre. Az ünnepek után elmaradt szüleitôl. Három napi keresés után a templomban találtak rá. A tanítók között ült, kérdezgette ôket, és kérdéseikre okosan felelt. Szüleit emlékeztette ezzel, hogy neki mindig a mennyei Atya dolgaiban kell fáradoznia. A 12 éves Jézus történetét olvassuk el szent Lukács könyvébôl (2. fejezet 41-52. vers).

66.) Hogyan élt Jézus gyermekkorában?
Jézus gyermekkorában éppen úgy élt, mint minden más zsidó fiúgyermek.

67.) Ismerünk-e gyermekkorából rendkívüli történeteket?
Igen. Az egyiptomi menekülés történetét és a 12 éves történetét a jeruzsálemi templomban.

Az örömhírvétel után kilenc hónappal, december 25-én megszületett a Megváltó. A Megváltó Jézus Krisztus.
 Jézus Krisztus születésnapját karácsonynak nevezzük. Idôszámításunk a Megváltó születésétôl számítja az éveket.
 Betlehemben, Dávid király szülôvárosában született. Édesanyja az Istenszülô szűz Mária. Jézus Krisztus egy személyben Isten és ember. A Szentháromság második személye. Istennek egyszülött Fia, a Fiú Isten.
 Születésének történetét két evangéliumban is olvashatjuk: szent Máté könyvében a 2. fejezet 1-12. versében, szent Lukácsnál pedig a 2. fejezet 1-20 versében.

Ebbôl a két leírásból megtudhatjuk, kihez jött el Jézus Krisztus. Találkozott az egyszerű, tanulatlan, szegény betlehemi pásztorokkal, akik zsidók voltak. Felkeresték a gazdag bölcs, csillagimádó pogány napkeleti királyok.
 Szegényhez, gazdaghoz; tanulatlanhoz, bölcshöz; egyszerű pásztorhoz, királyhoz; zsidóhoz és nem zsidóhoz; vagyis minden emberhez eljött.
 Minden embert meg akart váltani. Meg akart szabadítani az eredeti bűntôl. Mindenki számára, az ôsszülôk minden utódjának meg akarta nyitni a mennyországot.
 Azért jött el hozzánk, mert nagyon szeret minket.

62.) Ki a Megváltó?
A Megváltó Jézus Krisztus, a második isteni Személy; Istennek egyszülött Fia.

63.) Mikor ünnepeljük a Megváltó születését?
December 25-én, karácsonykor ünnepeljük. Betlehemben született.

64.) Kihez jött el a Megváltó?
A Megváltó minden emberhez jött.

65.) Miért jött el a Megváltó?
Mert Isten nagyon szereti az embereket és minden ember számára meg akarta nyitni a mennyországot.

Isten kiválasztotta Máriát, hogy a Megváltó édesanyja legyen. Elküldte hozzá Gábor fôangyalt, hogy közölje Máriával az örömhírt. Mária engedelmesen elfogadta az isteni kiválasztást. Vállalta, hogy a Megváltó édesanyja legyen.
 Gábor fôangyal az Üdvözlégy ima szavaival köszöntötte Máriát. Ezt az eseményt ünnepeljük minden évben március 25-én.
 A híradás közben Mária megtudta, hogy idôs rokona, Erzsébet is gyermeket vár. Sietve hozzá ment segíteni. Vele, Erzsébettel, Keresztelô szent János édesanyjával közölte elôször az örömhírt. Erzsébet erre áldottnak nevezte Máriát. Az ô köszöntése az ,,Üdvözlégy'' második része.

Mária ekkor gyönyörű szép hálaadó imát mondott. Ezt szoktuk reggel, délben és este harangszóra imádkozni.
 (Nem régi szokás, hogy naponta háromszor akkor is harangozunk, amikor az nem istentiszteletre hív. Szép szokás, mert imádságra figyelmeztet.)
 Az örömhírvétel eddigi eseményeit szent Lukács evangélista könyvében (l. fejezet 26-38. versig) olvashatjuk.

58.) Mi az örömhírvétel?
Mária vette Isten üzenetét, hogy ô lesz a Megváltó édesanyja.

59.) Kik köszöntötték Máriát?
Gábor fôangyal és Erzsébet. Az ô szavaikat imádkozzuk az ,,Üdvözlégyben''.

60.) Mire figyelmeztet a harangszó?
A harangszó imádságra figyelmeztet.

61.) Mikor ünnepeljük az örömhírvételt?
Március 25-én. Kilenc hónappal karácsony elôtt.

Amikor az Isten megígérte a Megváltót, azt mondta, hogy a Megváltó édesanyától fog születni, akirôl Izaiás próféta jövendölte, hogy szűz és anya lesz
 Dávid királynak élt Názáretben egy elszegényedett leszármazottja: Joákim és Anna leánya, Mária. Mária kisgyermek korát a jeruzsálemi templom melletti iskolában töltötte. Megismerte és megszerette Isten házát, a templomot. Késôbb is sokat imádkozott és dolgozott. Nagyon szerette a jó Istent. Soha nem követett bűnt el. Isten segítsége mindig vele volt. Mária malaszttalteljes volt.
 Nagylány korában Názáretben egy rokonánál élt. Házasságra készült. Józsefnek egy özvegy ácsmesternek volt a jegyese. (menyasszonya)

Mária neve azt jelenti: Isten kedveltje. Szerette is ôt nagyon a jó Isten. Ôt választotta ki, hogy legyen a Megváltó édesanyja.
 Mária ezzel nagy méltóságban részesült. Mégis mindig szerény, engedelmes és alázatos maradt. Életével példát ad minden embernek. Mária nagyon szeret minket. Ô a mi mennyei édesanyánk. Mi mindnyájan gyermekei vagyunk. Mi is nagyon szeretjük ôt. Istenszülô szűz Máriának nevezzük. Imádságunkban sokszor kérjük segítségét, mert közben jár érettünk Isten elôtt. Imádságunkban így köszöntjük: ,,Üdvözlégy Istenszülô szűz, malaszttalteljes Mária...''
 Szeretetünk jeléül évente több ünnepet is szentelünk az égi édesanya tiszteletére. Megünnepeljük születésnapját és mennyországba költözését is.

55.) Ki az Istenszülô szűz Mária?
Az Istenszülô szűz Mária a Megváltó édesanyja.

56.) Miért választotta ki ôt az Isten?
Mert soha nem követett el bűnt, mindig malaszttalteljes.

57.) Ki nekünk az Istenszülô szűz Mária?
Ô a mi égi édesanyánk, aki nagyon szeret minket. Illik, hogy mi is nagyon szeressük ôt.

Megjegyzés: Mit jelent az a szó, hogy malaszt? A malaszt tulajdonképpen kegyelem. De kegyelem kétféle lehet. Istentôl kapott és emberi. Emberi, amikor egy halálra ítéltnek megkegyelmeznek. A malaszt mindig isteni kegyelem. Isten ingyenes ajándéka, részesedés az isteni életben.

Keresztelô Szent János volt az utolsó próféta. Ô volt a Megváltó elôhírnöke. Fél évvel hamarabb született, mint a Megváltó. Idôs szülôk egyetlen gyermeke volt, akinek születése történetét szent Lukács evangélista könyvébôl olvashatjuk el. (l. fejezet 5-66. versig)
 Arra tanította az embereket, hogy bánják meg bűneiket, mert már közöttük van a Megváltó. A bűnbánókat a Jordán folyóban megkeresztelte. Ezért nevezzük Keresztelô szent Jánosnak. Sokan azt gondolták róla, hogy ô a megváltó, de ô igazán megmondta, hogy ô csak elôhírnök. Tanítványokat gyűjtött maga köré.
 Felismerte a Megváltót, aki minden ember bűnéért jött keresztelkedni Jánoshoz. Mindenkinek elmondta, hogy csatlakozzon a Megváltóhoz. Saját tanítványait is utána küldte.

Keresztelô szent János nemcsak a népet tanította, hanem a vezetôket is. Ezek nem szívesen vették, amikor bűneik miatt megdorgálta ôket.
 Ezért Heródes király elôször börtönbe záratta. Majd a börtönben lefejeztette.
 Keresztelô szent János haláláról Márk evangélista könyvében olvashatunk (6. fejezet 17-29. versig). Keresztelô szent János születése napján (június 24-én) és lefejezése napján (augusztus 29-én) is ünnepet tartunk a templomban.

51.) Ki volt Keresztelô szent János?
Keresztelô szent János volt az utolsó próféta. A Megváltó elôhírnöke.

52.) Mit tanított Keresztelô szent János?
Tanította, hogy az emberek bánják meg bűneiket, mert már köztük van a Megváltó.

53.) Mit tett Keresztelô szent János?
Megkeresztelte a Megváltót és tanítványait hozzá küldte.

54.) Mi lett Keresztelô szent János sorsa?
Heródes király lefejeztette.

Isten megígérte ôsszüleinknek a Megváltót. Azok elmondták ezt gyermekeiknek, unokáiknak. Késôbb is minden szülô továbbadta gyermekeinek az Isten ígéretének hírét. Így az emberek várták a Megváltót.
 Az idô telt. Egyre több ember élt a földön. Sokan már nem vették komolyan az Isten ígéretét. El sem mondták gyermekeiknek. Sok ezer év múlva alig néhányan emlékeztek rá, hogy a Megváltót várni kell.
 Isten azonban gondoskodott róla, hogy szavát teljesen ne felejtsék el. Kiválasztott egy pásztorfejedelmet, Ábrahámot. Megígérte neki, hogy annyi utódja lesz, ahány homokszem van a tengerparton, és közöttük lesz a Megváltó. Ábrahám leszármazottai a választott nép.

A zsidókkal az Isten Mózes idejében szövetséget kötött: Én segítelek titeket, ti pedig engedelmeskedtek nekem. Így készültök a Megváltó fogadására. Ez a régi szövetség, vagy Ószövetség.
 Sok száz évvel késôbb a zsidók egyik királyának, Dávidnak, megígérte az Isten, hogy a Megváltó az ô családjából fog születni.
 Ez a nép sem volt jobb, mint a többi ember. Gyakran elfeledkeztek az isteni kiválasztásról. Ilyenkor az Isten mindig új vezetôt adott nekik a prófétákat. Ôk figyelmeztették hosszú idôn át a választott népet arra, hogy készüljenek, mert közeledik a Megváltó születésének ideje. A próféták, elôrebeszélôk, nagyon sok mindent elôre elmondtak a Megváltóról.

48.) Kinek az emlékezetében maradt meg az Isten ígérete?
A zsidó nép emlékezetében maradt meg az Isten ígérete.

49.) Kik készítették fel a zsidókat a Megváltó fogadására?
A zsidókat a próféták készítették elô a Megváltó fogadására.

50.) Kik voltak a Megváltó várás korának híres emberei?
A Megváltó várás korának leghíresebb emberei: Ábrahám, Mózes és Dávid király.

Az elsô emberpár tapasztalta bűne következményét. Gondolkozni kezdett: mit tegyen? Elhatározták, hogy bocsánatot kérnek az Istentôl. Isten maga segítette ôket ebben, mivel ô még a bűnöst sem hagyja teljesen magára.
 Megbánták bűnüket, bocsánatot kértek és az Isten megbocsátott nekik. Isten ugyanis végtelenül irgalmas és emberszeretô. Azóta is minden embernek, ahányszor bocsánatot kér, annyiszor bocsát meg. Aki viszont nem kér bocsánatot, nem is nyerhet.
 Az Isten megbocsátott. Ez azonban nem jelentette azt, hogy visszaáll a régi ,,paradicsomi'' rend. A bűnnek nyoma maradt. A földi élet továbbra is küzdelmes, de a bocsánatkérô ember megkapja küzdelméhez az Isten segítségét.

A mennyország is zárva az ember elôtt. Halála után a lelke nem juthat oda. Az élet mégsem volt reménytelen. Érdemes jónak lenni! Hiszen az irgalmas és emberszeretô Isten megígérte a Megváltót, aki majd helyreállítja a rendet az Isten és az ember között.
 A Megváltó -- Isten ígérete szerint -- általa megôrzött Szűzanyától fog születni. Legyôzi a gonosz lelket. Visszaadja az embernek az isteni életet, a kegyelmet. Az ember Istennek ismét nagyon szeretett gyermekévé lesz. Megnyitja számára a mennyországot.
 A bűnbeesés következményét és a Megváltó megígérésének történetét is a Teremtés könyvének 3. fejezetében olvashatod el.

45.) Mit tettek az ôsszülôk, amikor tapasztalták bűnük következményeit?
Bocsánatot kértek az Istentôl.

46.) Mit tett Isten, amikor bocsánatot kértek?
Megbocsátott nekik, mert Isten végtelenül irgalmas és emberszeretô.

47.) Mit ígért Isten az ôsszülôknek?
Isten megígérte, hogy elküldi a Megváltót.

Az elsô emberpár engedetlenségével bűnt követett el. Saját útjára lépett. Istentôl való eltávolodásukat joggal érezték úgy, mint Isten büntetését.
 Az Isten végtelenül igazságos. A jót megjutalmazza, mindenkit jóra akar vezetni, de senkit sem kényszerít a jóra. Aki a rosszat választja, elengedi az Isten kezét, hamar észreveszi bűnének következményeit.
 Ôsszüleink bűnének számos következménye volt. Ebbôl kettôt azonnal tapasztaltak:
  1. Elvesztették az isteni életet, a kegyelmet.
  2. Nehézzé vált életük a földön, mert Isten segítségét a föld meghódításához is elvesztették.

A kegyelem tette az embert Isten nagyon szeretett gyermekévé. Ez tartotta meg a jóban. Ez tette alkalmassá az Isten országára. A bűn eredményeként alkalmatlanná vált a mennyországra. A kegyelem megszentelte az embert. A bűn nyomán az ember természete rosszrahajló lett. Mi is tapasztaljuk, hogy könnyebb rossznak lenni mint jónak. Úgy látszott, hogy az ember végleg elvesztette az Isten országát.
 A bűn elkövetése elôtt a természet engedelmeskedett az embernek. Most a bűn után az is szembefordult vele. Egyik baj a másikat követte: a föld gazt, tövist termett, a munka fárasztó lett, az ember arca verítékével szerezte meg kenyerét. Fáradtság, éhség, betegség, félelem keserítette meg az ember életét. A gyermek a halandó emberi természetet örökölte és vele szülei bűnét, annak minden következményével.

Ezt az ôsszülôktôl örökölt bűnt nevezzük eredeti, vagy áteredô bűnnek. Mindnyájan ezzel születünk e világra. Ettôl szabadít meg a keresztség.
 Tudta az ember, hogy meg kell halnia. Halálfélelem töltötte el. Gondolkozni kezdett: mit tegyen?

41.) Milyen az Isten az emberrel szemben?
Végtelenül igazságos. Nem kényszerít semmire. A jót jutalmazza.

42.) Mit éreztek az ôsszülôk a bűnbeesés után?
Bűnük jogos következményét érezték.

43.) Milyen következménye volt az ôsszülôk bűnének?
Elvesztették a kegyelmet, az isteni életet. Természetük rosszrahajló lett.

44.) Mi közöm az ôsszülôk bűnéhez?

Az emberi természettel együtt mindnyájan örököljük az eredeti bűnt. Ezt törli el a keresztség.

A gonosz léleknek nem tetszett az Isten és az ember jó kapcsolata. Elhatározta, hogy elcsábítja az embert.
 Az elsô emberpár parancsot kapott az Istentôl az engedelmességre. A gonosz lélek azonban rávette ôket, hogy ne engedelmeskedjenek. Hazugsággal félrevezette ôket. Azt állította, hogy az Isten becsapja ôket. De ha rá hallgatnak, akkor tudni fognak mindent. Olyan okosak lesznek, mint az Isten.
 Az elsô emberpár már azzal veszélynek tette ki magát, hogy szóba állt a gonosz lélekkel.
 Azután amikor elhitte a rosszat az Istenrôl, hogy az Isten becsapja ôket, ezzel már vétkezett. Végül bűnt követtek el, amikor a jó Istent elutasították. Amikor nem neki, hanem a gonosz léleknek engedelmeskedtek.

Aki a jó Istennek nem engedelmeskedik; ôt elutasítja, nem ôt választja, hanem a gonosz lelket, az a jó Istent nem szereti. Aki pedig nem szereti a jó Istent, az bűnt követ el.
 Bűnük nagy hálátlanság volt. Hiszen mindent a jó Istentôl kaptak. A sok jóért rosszal fizettek.
 Az elsô emberpár bűnbeesésének történetét érdekes képben mutatja be a Biblia. A Teremtés könyvének 3. fejezetében. Kérj meg valakit, hogy olvassa el neked!
 Mit gondolsz: vajon a hálátlan, bűnös ember megtarthatta-e továbbra is az Isten teremtette jó világot? Hiszen vétkezett.

38.) Ki csábította el az ôsszülôket?

Az ôsszülôket a gonosz lélek csábította el.

39.) Mit követtek el engedetlenségükkel az ôsszülôk?
Az ôsszülôk engedetlenségükkel bűnt követtek el.

40.) Hogyan követték el a bűnt?
Szóba álltak a gonosz lélekkel. Elhitték neki, hogy a jó Isten be akarja ôket csapni. Végül a jó Isten helyett neki fogadtak szót.

Megjegyzés: Az Isten az ôsszülôknek engedelmességükért jutalmat adott volna. Nekik adta volna az Isten országát. Most vajon mi vár rájuk?

A világot a jó Isten nem egyszerre teremtette, hanem azt akarta, hogy lassan fejlôdjön ki. Amikor a föld alkalmas volt rá, akkor jelentek meg a földön az élôlények. Az élôlények között az ember. Az embert nagy kinccsel tüntette ki: testét halhatatlan lélekkel ruházta fel.
 Az embert az Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette. Nem testileg hasonlít az ember az Istenhez, hiszen teste a föld anyagából alakult. Hanem az ember lelke hasonlít az Istenhez.
 A lélek az, amit az emberben nem tudunk megfogni, megmérni. Mégis tudjuk, hogy van, mert az ember gondolkozik és akar. Képességeibôl ismerjük meg a lelket.

Az elsô ember Isten gyermeke volt. Részesült az isteni életben. Kegyelmet kapott, amely megszentelte, szentté tette. Isten segítségét kapta ahhoz, hogy mindig jó legyen. Mindene megvolt, mert Isten mindent neki adott. Társul az elsô asszonyt kapta maga mellé. Szolgálatára állott az ôrzôangyal. Mindezt együtt mondjuk így: a paradicsomban élt. Az elsô embert a Biblia Ádámnak; társát, az elsô asszonyt az ember Évának nevezte el.
 Az elsô ember nemcsak társának adott nevet, hanem minden létezônek. Mert Isten neki adta az egész világot használatra. Ádám és Éva egyenrangú társak voltak!

Parancsokat is adott neki az Isten:
  1.Legyenek gyermekeid és töltsd be a földet!
  2.Uralkodj az egész világon, mert mindent neked adtam használatra!
  3.Mindent tôlem kaptál, ezért csak nekem engedelmeskedj!
 Az elsô emberpár -- akiket ôsszülôknek nevezünk -- nagyon boldog volt. Isten nagyon szerette ôket. Ôk is nagyon szerették Istent és egymást.

34.) Mi az ember nagy kincse?
A halhatatlan lélek.

35.) Mit kapott az ember Istentôl?
Mindent! Isteni életet, kegyelmet; az egész világot, társat, szolgálatára ôrangyalt.

36.) Milyen dolga volt az elsô emberpárnak?
Az ôsszülôk nagyon boldogak voltak.

37.) Mi volt a kötelességük?
Engedelmeskedni Istennek.

Isten a látható világon kívül láthatatlan világot is teremtett. Ez az Isten országa a mennyország. Hiába keressük a térképen vagy az égbolton. Nem látjuk, nem tudjuk helyhez kötni, de Isten mondta, és ezért hisszük, hogy van. Mikor Jézus Krisztus tanítványainak egy kicsit bemutatott az Isten országából, az egyik tanítvány felkiáltott: ,,Uram jó nekünk itt lenni!''
 Isten azért teremtette az Ô mennyországát, mert nagyon szeret minket. Mennyországával jutalmazza a jót. Érdemes jónak lenni.
 A láthatatlan világot az Isten az angyalokkal népesítette be. Az angyalok láthatatlan lelkek, hasonlítanak a jó Istenhez. Az angyalokat azért teremtette az Isten, hogy az Istennek is és nekünk embereknek is szolgáljanak. Születésünktôl kezdve egy angyal állandóan ôriz, óv, véd minket. Velünk van mindig. Ôt ezért ôrzôangyalnak nevezzük.

Az Isten csak jót teremtett. Az angyalok is mind jók voltak, amikor az Isten megteremtette ôket. Próbára tette azonban az Isten az angyalok szeretetét, engedelmességét. Az angyalok egy része nem állta ki a próbát. Engedetlen, szeretetlen volt a jó Istennel szemben. Ezek megmutatták, hogy ôk nem alkalmasak a szolgálatra. Nem is maradhattak tovább Isten országában, Isten közelében.
 Ezeket gonoszlelkeknek, ördögöknek nevezzük. Ôk Istentôl távol a pokolban élnek. Minket embereket is távol akarnak tartani az Istentôl. Rosszra csábítanak, kísértenek, hogy ne juthassunk az Isten országába.

29.) Hány világot teremtett az Isten?
Két világot. A láthatón kívül a láthatatlant; az Isten országát a mennyországot.

30.) Miért teremtette a mennyországot?
Azért teremtette a mennyországot, mert nagyon szeret minket. Szeretetünket, jóságunkat jutalmazni akarja.

31.) Mivel népesítette be az Isten országát?
Isten a mennyországot az angyalokkal népesítette be.

32.) Kik az angyalok?
Isten teremtményei. Láthatatlan lelkek. Feladatuk a szolgálat.

33.) Teremtett az Isten gonosz lelkeket is?
Nem. Némely engedetlen angyalok magukat tették gonosz lelkekké. Isten csak jót teremtett.

Isten mindig volt, van és lesz. Isten örökkévaló. Nem született. Minden egyébnek van kezdete, születése. Minden egyebet az Isten teremtett.
 Nem csinált, hanem teremtett. Csinálni mi emberek szoktunk valamit. Kell hozzávaló, szerszám, ügyesség, erô, idô. Az Isten csak akarta, hogy legyen. Hozzávaló, szerszám, idô, erô nem kellett hozzá. És minden lett. Az Isten tud teremteni. Mindent megtehet, amit csak akar. Az Isten mindenható.
 Nem egyszerre teremtette Isten a világot, hanem azt akarta, hogy lassan fejlôdjön ki. Elôbb az élettelen dolgok alakultak ki: az égitestek, közöttük a föld. Amikor a föld alkalmas volt rá, élôlények jelentek meg a földön: növények, állatok.

Az Isten azért teremtett, hogy legyen amit és akit szeressen. Ô az egész világ Ura, de elsôsorban maga a Szeretet. Azért teremtette ezt a szép világot, hogy rábízhassa az emberekre. Ezzel is meg akarta mutatni, hogy mennyire szeret minket embereket.

26.) Mit tehet meg az Isten?
Isten mindent megtehet. Isten mindenható.

27.) Hogyan teremtett az Isten?
Csak akarta hogy legyen és minden lett, de nem egyszerre. Azt akarta, hogy lassan fejlôdjön a világ.

28.) Miért teremtett az Isten?
Isten azért teremtett, hogy legyen amit és akit szeressen; hogy nekünk adhassa, ránk bízhassa a világot.

Jézus Krisztus a jó Istent mennyei Atyának nevezi. A mennyei Atya kétszer is úgy mutatta be Jézus Krisztust a Bibliában, mint szeretett Fiát. A tanítványok is Isten Fiának vallják. Jézus Krisztus a Fiú-Isten.
 Jézus Krisztus sokat beszélt a Szentlélek Istenrôl. Akit Ô küld. Ezt a hitet valljuk meg, amikor imádság elôtt keresztet vetünk. Három ujjunkat összetesszük, mert egy Isten három személyben van. Szavunkkal is ezt valljuk, mert imánkat és munkánkat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében kezdjük.
 Amikor megkereszteltek minket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében nyertük el a keresztséget. Nemcsak az Atya, hanem a Fiú és a Szentlélek gyermekei is lettünk.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nem három Isten, hanem egy Isten három személyben, akit Szentháromságnak nevezünk.
 (Egy gyertyának három ága; egy padban három gyermek; a nap melegít, világot és éltetô sugarakat ad.)

22.) Hány Isten van?
Csak egy Isten van!

23.) Hány személy az egy Isten?
Az egy Isten három személy: Atya, Fiú és Szentlélek.

24.) Hogyan nevezzük a három isteni személyt együtt?
Szentháromságnak nevezzük.

25.) Hogyan valljuk meg hitünket a Szentháromságban?
Keresztvetéssel.

Isten nagyon szeretett gyermeke vagyok. Beszélgetek az Istennel. Ismerem az Isten házát. Ideje, hogy beszélgessünk a jó Istenrôl.
 Jézus Krisztus arra tanított minket, hogy imádságunkban az Istent szólítsuk Atyának. Innen tudjuk, hogy Isten a mi mennyei Atyánk. Isten mindenütt jelen van. Mindig velünk van. Mi is mindig elôtte vagyunk. Elôle elbújni nem tudunk. Ismeri minden tettünket, szavunkat, sôt gondolatainkat is. Tudja mire van szükségünk.
 Isten figyel ránk. Mindig meghallgatja kérésünket. Törôdik velünk, gondunkat viseli. Nekünk adta az egész világot, hogy boldogan éljünk.

Vigyáz ránk. Félt minket. Azt akarja, hogy mindig jók legyünk és ehhez segítségét adja. Segít a jót megtenni és a rosszat elkerülni. Mindezt azért, mert az Atya nagyon szereti gyermekeit. Szent János apostol ki is mondja az ô levelében: ,,Isten a szeretet!''
 Nekünk az a feladatunk, hogy mi is nagyon szeressük az Istent. Szívesen jöjjünk a hittanórára megismerni ôt.
 Szívesen beszélgessünk vele. Szívesen menjünk az Isten házába. Gyermeki szeretettel teljesítsük akaratát. Tetteinkkel mutassuk meg, hogy szeretjük az Istent.

17.) Ki az Isten?

Isten a mi mennyei Atyánk.

18.) Hol van az Isten?
Isten mindenütt jelen van. Mindenütt velem van. Én mindig elôtte vagyok.

19.) Milyen irántunk az Isten?
Segít minket. Törôdik velünk. Gondunkat viseli.

20.) Miért törôdik velünk az Isten?
Mert nagyon szeret minket. Ô maga a Szeretet.

21.) Mivel tartozom az Istennek?
Tetteimmel kell megmutatni, hogy szeretem az Istent.

Minden családnak van otthona. Szeretünk otthon lenni. Szívesen megyünk haza. Otthon együtt vagyunk szüleinkkel, testvéreinkkel.
 Mi nemcsak szüleinknek, hanem a jó Istennek is gyermekei vagyunk. Így egymásnak testvérei vagyunk.
 Közös otthonunk, ahol testvéreinkkel, Isten többi gyermekével találkozunk, a templom; az Isten háza. Szívesen megyünk a templomba. Oda is haza megyünk. A templom eszünkbe juttatja Isten országát. A mennyország képe köztünk a földön.
 Imádkozni megyünk a templomba. Otthon is imádkozhatunk, de a templomban együtt imádkozunk testvéreinkkel. Együtt imádkozik az egész család, sôt Jézus Krisztus is velünk imádkozik. Megígérte, hogy így lesz, mert ezt mondta: Ahol ketten vagy többen együtt imádkoznak, ott lesz közöttük.

Közös imádságunkat a pap bácsi vezeti, Ô imádság közben tanít is. Ezzel Jézus Krisztust helyettesíti. Templomi közös imánkat liturgiának, istenszolgálatnak nevezzük.
 A templom olyan a mi életünkben, mint a forrás. Itt lettünk Isten gyermekei, hiszen itt keresztelt és bérmált meg minket a pap bácsi. Itt kapjuk a kegyelmet, amivel az isteni életbe kapcsolódunk. A kegyelem az Isten segítsége munkánkhoz, a tanulásunkhoz és fôleg ahhoz, hogy mindig jók tudjunk lenni. Olyan segítség ez, amelyet, ha akarnánk sem tudnánk viszonozni.

Az Isten házában odaillôen viselkedj!

13.) Mi a templom?
A templom közös otthonunk, az Isten háza.

14.) Miért megyünk templomba?
Azért megyünk a templomba, hogy találkozzunk és közösen imádkozzunk Isten többi gyermekével.

15.) Hogyan nevezzük templomi közös imánkat?
Templomi közös imánkat liturgiának nevezzük.

16.) Mit kaptunk a templomból?
Itt kapcsolódunk be az isteni életbe, és kapjuk Isten segítségét. Kegyelmet kapunk.

Isten kiválasztott gyermeke vagyok. Ô nagyon szeret engem. Én nagyon akarom szeretni az Istent. Akit szeretek, azzal szívesen beszélgetek. Vajon tudok-e beszélgetni az Istennel?
 Bizony tudok! Amikor imádkozom, akkor szólok én a jó Istenhez. A legszebb imára Jézus Krisztus tanított meg. Ez a Miatyánk, amit már tudok. A régi emberek is nagyon szép imádságokat tudtak. Ezeket zsoltároknak nevezzük. Ma is imádkozzuk a zsoltárokat a templomban.
 Jézus Krisztus azt mondta: ,,Imádkozzatok, és soha abba ne hagyjátok!'' Ha igazán szeretem a jó Istent, akkor teljesítem Jézus Krisztus parancsát, és naponta többször imádkozom. Reggel köszönöm meg az új napot, és kérem az Isten segítségét. Este köszönjem meg, hogy egész nap segített. Étkezéskor az ételért mondok köszönetet. Amikor megszólal a harang, eszembe juttatja az Istent, és saját szavaimmal szólok hozzá.

Ha egyedül vagyok, ha az utcán megyek, ha akármit csinálok, ha félek, ha örülök, ezt a rövid imát sokszor elmondom: ,,Uram, Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam!''
 Nemcsak én tudok szólni a jó Istenhez, hanem Ô is szól hozzám. Van egy könyv, amelyiknek Biblia a neve. Ebben olvashatjuk Isten szavát. Amikor a pap bácsi a templomban a Bibliából olvas, és azt magyarázza, akkor Isten szól hozzám. Ha otthon olvasok a Bibliából, akkor is Isten szól belôle. Figyeljem már most, kicsi koromban a jó Isten szavát, hogy megtudjam mit kíván tôlem.

10.) Tudok-e beszélgetni az Istennel?
Amikor imádkozom, én szólok hozzá, amikor a Bibliát olvasom vagy hallgatom, akkor Ô szól hozzám.

11.) Ki tanított meg a legszebb imádságra?
A Miatyánkra Jézus Krisztus tanított meg.

12.) Kell-e imádkozni?
Igen. Aki szereti a jó Istent, az naponta többször, rendszeresen imádkozik.

Hittan órára azért jövök, hogy megismerjem és megszeressem a jó Istent Miért kell nekem megismernem és megszeretnem a jó Istent? Azért, mert minden ember Isten gyermeke. Minket, görögkatolikus vallásúakat, görögkatolikusként szeret és akar a mennyországba vezetni az Isten. Mi a jó Istennek nagyon szeretett gyermekei vagyunk.
 Így választott ki az Isten: Amikor megszülettél, szüleid nagyon örültek neked. Az ô gyermekük lettél, akit nagyon vártak. Tudták, hogy a jó Isten ajándékozott téged nekik. Szüleid -- talán még születésed elôtt -- keresztszülôket választottak számodra.

Születésed után nem sokkal a templomba vittek. Keresztanyád tartott a karján. Körülvett az egész rokonság. A pap bácsi imádkozott feletted, azután megkeresztelt és megbérmált. Ekkor lettél görögkatolikus vallású, a jó Isten külön kiválasztott, nagyon szeretett gyermeke.
 Amikor a pap bácsi megkeresztelt és megbérmált, a jó Isten láthatatlan pecsétet nyomott a lelkedbe: ,,Ez a gyerek az enyém!'' Ez a pecsét rajtad marad egész életedben. Soha sem tűnik el a lelkedrôl.
 A kereszteléskor ígérték meg keresztszüleid a te nevedben, hogy a jó Istent meg fogod ismerni, és meg fogod szeretni. A hittanórákon ezt az ígéretet teljesíted.

6.) Miért kell ismerni és szeretni a jó Istent?
Mert Isten nagyon szeretett gyermeke vagyok.

7.) Mikor lettem Isten kiválasztott gyermeke?
Amikor a pap megkeresztelt és megbérmált.

8.) Mi történt, amikor a pap megkeresztelt és megbérmált?
Akkor lettem görögkatolikus vallású, és az Isten eltörölhetetlen pecsétet nyomott lelkembe: ,,Ez a gyerek az enyém!''

9.) Mit ígértek a nevemben keresztszüleim?
Hogy meg fogom ismerni, és meg akarom szeretni a jó Istent.

1. A Hittanóra

Tavaly még óvodába jártál. Csak a játékkal kellett törôdnöd. Az idén az iskolában komolyan kezdtél dolgozni. Írni, olvasni, számolni tanulsz, megismered a környezetet.
 Most hittanórán vagyunk. Vajon itt mirôl tanulunk? A hittanórán megismerjük és megszeretjük a jó Istent.
 Itt nem a tanító néni, hanem a pap bácsi tanít. Már biztosan ismered. Találkoztál vele otthon, vagy láttad a templomban.
 Amikor a hittanórára jövünk így köszönünk: ,,Dicsôség Jézus Krisztusnak!'' -- A köszönést a pap bácsi így fogadja: ,,Dicsôség mindörökké!''

A hittanóra elôtt mindig imádkozunk. Biztosan otthon is szoktál imádkozni. Itt együtt mondjuk: ,,Miatyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétôknek. És ne vigyél minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tied az ország, a hatalom és a dicsôség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.''

Az imádságot keresztvetéssel kezdjük, így: A bal kezünket a szívünkre tesszük, mert szívbôl szeretjük a jó Istent. A jobb kezünkön három ujjunkat összetesszük, mert egy Istenben három személy van. Két ujjunkat behajtjuk, mert Jézus Krisztus Isten és ember. Azután a homlokunkat, a mellünket a bal kezünk alatt, a jobb vállunkat és végül a bal vállunkat érintve mondjuk: ,,Az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.'' (Fentrôl le, jobbról-balra.)
 A hittanórára nem minden osztálytársad jött el. Ide csak görögkatolikusok jönnek. Te görögkatolikus vallású vagy. Mindig gyere hittanórára, hogy megismerd és megszeresd a jó Istent.

1.) Miért jövök hittanórára?
Hogy megismerjem és megszeressem a jó Istent.

2.) Ki tanít a hittanórán?
A hittanórán a pap bácsi tanít.

3.) Mit csinálunk hittanóra elôtt?
Imádkozunk.

4.) Mivel kezdjük az imádságot?
Keresztvetéssel. (Így ...)

5.) Milyen vallású vagy?
Én görögkatolikus vallású vagyok.